Sztojka Attila, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság /TEF/ főigazgatója Tatárszentgyörgyön koszorút helyezett el a 12 évvel ezelőtti roma gyilkosság áldozatainak sírján.
2009. február 23-án a rasszista indíttatású bűncselekmény elkövetői fegyverrel ölték meg az ötéves Csorba Robikát és 28 éves édesapját, Csorba Róbertet, akik épp az elkövetők által felgyújtott házukból menekültek. 2008 és 2009 között összesen kilenc településen történt támadás romák ellen, a gyilkosságsorozatban hat ember vesztette életét.
Ilyen borzalmas tragédiák soha többé nem fordulhatnak elő Magyarországon! Arra kell törekednünk, hogy egymást jobban megismerjük, elfogadjuk, s a társadalmi előítéleteket felszámoljuk!
Mindenki hasznos tagja társadalmunknak, képességei és tudása szerint, együtt kell élnünk és dolgoznunk ebben az országban. A megkülönböztetés, az elutasítás csak gyűlölködéshez, s fel nem fogható tragédiákhoz vezet!
Az EFOP-1.6.2 „Folytassuk a jövőért együtt!”projektben 18-an a „Családellátó”, 12-en a „Személy-, és vagyonőr” képzés után tettek sikeres vizsgát. A programban a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság /TEF/ konzorciumi partnerként vett részt a képzések megvalósításában Baks Községi Önkormányzata és a SZITI Egyesület mellett.
A baksi bizonyítvány-átadóról tudósító Délmagyarország című megyei napilapnak az egyik résztvevő család, Boldizsár Tibor és felesége a következőket mondta:
„Bátyámék is, és a feleségemmel mi is együtt tanultunk, együtt dolgoztuk ki a tételeket. A testvéremék öt, mi hat gyermek mellett. Többnyire éjszakánként. A jobb élet reményében jelentkeztünk mindannyian, hogy szakmánk lehessen, el tudjunk helyezkedni, és tudjunk érvényesülni a világban – fejtette ki Boldizsár Tibor, akinek felesége hozzátette: közös tanulásuk gyermekeik számára is jó motiváció volt. Azzal, hogy mi is visszaültünk az iskolapadba, és becsülettel, szép eredménnyel teljesítettük a képzést, jó példát mutattunk a gyerekeknek. „
A TEF Dél-Alföldi Társadalmi Esélyteremtési Igazgatóságának munkatársai tavaly 5 OKJ-képzést indítottak el a projekten belül, összesen 93 fővel. A „Konyhai kisegítő” képzés tavasszal zárult, 19 fő kapott bizonyítványt és helyezkedhetett el. Az „Óvodai dajka” képzést 19 fő végezte el, a szakmai gyakorlatot a helyi óvodában teljesítették. A végzettek többsége most is dolgozik. A „Festő, mázoló, tapétázó” képzés novemberben 17 fővel indult, jelenleg a gyakorlati órák zajlanak, várható befejezése idén áprilisban lesz.
A képzésekkel a TEF célja az, hogy a résztvevőket felkészítse az elsődleges munkaerőpiacra, motiváltak legyenek, megfelelő tudással rendelkezzenek. A TEF munkatársai álláskeresési technikákat is oktatnak, életvezetési-mentálhigiénés tanácsokat adnak, munkagyakorlatra készítenek fel, ezzel javítva a bevont célcsoport munkavállalási kompetenciáit. A kulcskompetenciák megszerzését segíti elő a képzések indítása előtt a tanulástechnikai tréning is.
Az EFOP 1.6.2 „Szegregált élethelyzetek felszámolása komplex programokkal” elnevezésű projektekben a 2020-as évben országosan 339 OKJ-s bizonyítványt és 417 tanúsítványt adták át. Idén már 13 képzés zajlik, 184 fő bevonásával. A programba a TEF minél több hátrányos helyzetű embert kíván bevonni, s őket felkészíteni a munkaerőpiacra. Ösztönzésként a hallgatók megélhetési támogatást is kapnak.
A Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság feladatainak fókuszában a hátrányt elszenvedő egyének és csoportok támogatása áll. A programok célja, hogy – a komplex, egymás hatásait erősítő – esélyteremtő eszközök segítségével a résztvevők számára megnyíljanak a pozitív irányú társadalmi mobilitási csatornák.
A Délmagyarország cikke az alábbi linken olvasható:
A Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság EFOP-1.4.1 kiemelt programjának szakmai támogatásával a szegregátumban élő fiatalok játékos formában bővíthetik pénzügyi és vállalkozási ismereteiket.
Az EFOP 1.4.2. „Együtt könnyebb – komplex prevenciós és társadalmi felzárkóztató program a gyermekszegénység ellen” elnevezésű járási projekt keretében tartott cashflow kurzusok célja, hogy a fiatalok képesek legyenek önálló pénzügyi döntésre, tudatos fogyasztásra. Egyúttal a foglalkozások során fejlődjön a gyerekek kezdeményező, együttműködési készsége, erősödjön a mások iránti felelősségtudatuk.
A hiánypótlónak számító összejöveteleken érdekes és hasznos témákat dolgoznak fel: hogyan lehet kordában tartanai a kiadásokat, milyen pénzügyi célokat érdemes megfogalmazni és miként lehet ezeket sikeresen megvalósítani. Kitérnek a hitelkockázatokra, az emberi és üzleti kapcsolatok rendszerére is.
Az 5 településből álló járásban egyedül Jánoshalmán működik Közösségi Ház a szegregátumban, így ide várják a foglalkozásokra a fiatalokat. A munkatársak bíznak abban, hogy a megszerzett ismereteket a mindennapok során is használják majd a gyerekek és szüleik egyaránt.
A székelyföldi Csíkszeredában, Csíksomlyó városrész szegregátumában 2021. január 7-én tűzvész pusztított. Húsz, lakhatást biztosító faépület vált a lángok martalékává a melléképületekkel, mintegy ezer négyzetméteren.
Sztojka Attila, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság /TEF/ vezetője a Belügyminisztérium és a TEF munkatársai által felajánlott, alig két nap alatt összegyűjtött adományokat, tartós élelmiszereket, tisztálkodószereket vitt a családok megsegítésére. Langerné Victor Katalin, a Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára egészségügyi eszközöket, tisztítószereket, tanszereket juttatott el a csíksomlyói tűzvész károsultjainak.
A fedél nélkül maradt 57 családot (261 személyt) Korodi Attila, Csíkszereda polgármesterének intézkedésére átmenetileg a helyi Erőss Zsolt Arénában szállásolták el. A rászoruló családokban 146 kiskorú gyermek él, legtöbbjük 8 év alatti.
A segélyakcióban az egészségügyi felszerelések mellett tartós élelmiszereket, tisztító-, és fertőtlenítőszereket, babaruhákat, pelenkákat, játékokat is ajándékozott Helyettes államtitkár asszony és Főigazgató úr.
A lakosság a kialakult helyzet kezelésében példátlan szolidaritást mutatott, és azóta is érkeznek az adományok Székelyföldről és Magyarországról egyaránt.
A magyarországi szakpolitika vezetői a kézzelfogható segítség mellett a romakérdésben szerzett tapasztalataikat, tudásukat is felajánlották a helyzet rendezése érdekében.
A magyar delegáció a Gyulafehérvári Caritas meghívására a helyi önkormányzat és az erdélyi katolikus segélyszervezet képviselőivel is megosztotta tapasztalatait a Magyarországon már tíz éve működő, mélyszegénység felszámolását célzó stratégiáról.
Eddig 1026-an végeztek a programban, most ez a létszám bővül. Újabb képzéseket indítottak 2020 decemberében, 7 megyében, 5 szociális gondozó és ápoló, 2 gyermek- és ifjúsági felügyelő csoporttal, 81 fővel.
A megszerezhető végzettségek OKJ-s szintűek, a gyermek- és ifjúsági felügyelő 420 órában, a szociális gondozó és ápoló pedig 1560 órában zajlik. A képzési modulok mindkét szakirányú képzettség esetében tartalmazzák a képzést kiegészítő, a munkaerőpiaci igényekhez és az egyéni nyelvi tudáshoz igazodó idegen nyelvi kompetencia-, illetve készségfejlesztést is.
Az EFOP-1.1.2-16 számú „Nő az esély – képzés és foglalkoztatás” című projekt 2016-ban kezdődött, és a hatályos támogatási szerződés szerint 2021 végéig tart. Munkanélküli roma emberek – főleg roma nők – szerezhetnek szociális szakmai végzettséget /gyermek- és ifjúsági felügyelő, szociális gondozó, ápoló/. Leendő munkahelyükön tanulják a szakmát, hiszen a gyakorlati képzés a szociális intézményben zajlik.
Az eddig képesítést szerzett 1026 fő 95 százaléka jelenleg is dolgozik.
Folytatódik az EFOP-1.4.2 projekt „Kapcsolat” című online szakmai műhelye.
2020 októberében indult a szakmai konzultáció első szakasza. A heti rendszerességgel tartott műhelyekkel közel 150 munkatársat értek el. A résztvevői visszajelzésekből kiderült, hogy nagyon hasznosnak, értékesnek tartották a programot, és igénylik a folytatást, mert számukra megerősítést és feltöltődést ad mindennapi munkájukhoz.
A Kapcsolat 2. – „Kapocs szülőkhöz, gyerekekhez” című online szakmai műhely olyan módszertani ötleteket, praktikákat, jó gyakorlatokat ismertet meg a résztvevőkkel, amelyek adaptálhatóak és eredményesen alkalmazhatóak, hidakat jelentenek szülőkhöz, gyerekekhez.
Ajánlható közösségi házakban, Biztos Kezdet Gyerekházakban, Tanoda jellegű helyeken, napközikben, esélypontokon és más közösségi terekben dolgozó munkatársaknak, szociális munkásoknak, valamint az ilyen területekkel foglalkozó koordinátoroknak, együttműködő szakembereknek.
A 2020. évi eredményekről és a 2021.évi tervekről tájékoztatott Sztojka Attila főigazgató a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság (TEF) online szakmai évértékelőjén, amelyet a Belügyminisztérium Márványaulájában tartottak.
Az eseményen részt vett és köszöntőt mondottdr. Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára, Langerné Victor Katalin, a Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára, Vecsei Miklós miniszterelnöki biztos.
Online bekapcsolódtak a TEF vezető munkatársai, a projektvezetők és a területi igazgatók.
Sztojka Attila főigazgató előadásában egyebek között részletesen szólt a 2020-as eredményekről, megköszönve a TEF szakembereinek áldozatos munkáját és azt a segítséget, amelyet a TEF a Belügyminisztériumtól kapott és kap. Külön kitért arra, hogy mennyire fontos a társadalmi felzárkózás sikere szempontjából a Belügyminisztérium helyettes államtitkárságaival és a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal történő szoros együttműködés. Vázolta a 2021-es terveket is, kiemelve, hogy a TEF feladatainak fókuszában a rászoruló egyének és csoportok támogatása áll. A programok célja, hogy komplex esélyteremtő eszközök segítségével a résztvevők számára megnyíljanak a pozitív irányú társadalmi mobilitási csatornák.
A Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság folyamatosan bővíti eszköztárát. Az úgynevezett Termelő Műhelyek kialakításával innovációs folyamatot indít el, részt vesz a települési munkahelyteremtésben és segíti a hátrányos helyzetű emberek visszatérését az elsődleges munkaerőpiacra – tette hozzá Sztojka Attila főigazgató.
A Belügyminisztérium megbízásából a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság nyílt pályázatot hirdetett a Roma nemzetiségi civil szervezetek 2021. évi költségvetési támogatására. A benyújtott pályázatokkal kapcsolatos döntési listát a csatolt táblázat tartalmazza.
Az ENSZ Közgyűlése 2005-ben a HOLOKAUSZT ÁLDOZATAINAK NEMZETKÖZI EMLÉKNAPJÁVÁ nyilvánította január 27-ét. 1945-ben ezen a napon szabadult fel Auschwitz-Birkenau, a II. világháború legnagyobb és leghírhedtebb megsemmisítő lágere. A tábor az európai zsidóság elpusztításának gócpontja volt, neve mára egyet jelent az emberiség történetének legsötétebb, legembertelenebb időszakával. 1945. január 27-én az I. Ukrán Front katonái léptek be elsőként a halálgyár kapuján. A látványt, ami akkor fogadta őket, valószínűleg nem tudták elfelejteni egész életükben. Mindenfelé halottakat és csontsoványra fogyott, élő emberi roncsokat hagytak hátra a menekülő nácik. 1942 és 1945 között több mint egymillió ember halt meg csupán ebben az egy táborban.
2006 óta a világon mindenütt megemlékeznek ezen a napon a népirtás közel hatmillió áldozatáról. Annak elősegítésére, hogy hasonló tömegpusztítás soha többé ne ismétlődhessék meg, az ENSZ Közgyűlése kötelességként határozta meg a tagországok számára olyan oktatási programok indítását is, amelyekből a felnövekvő generációk megismerhetik a holokauszt történetét, és okulhatnak belőle. Ugyanebben a határozatban a közgyűlés általánosságban is elítélte az erőszakot, a vallási vagy etnikai diszkriminációt.
A Belügyminisztérium intézménye, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság /TEF/ kihirdette az idei Családi Portaprogram-Szociális földprogram pályázatának eredményeit.
Országosan 158 településen közel 6 ezer hátrányos helyzetű család kap lehetőséget arra, hogy művelje konyhakertjét, tarthasson kisállatot, hasznosítsa a teljes portát és gazdálkodjon rajta. Ezáltal javul a családok anyagi helyzete, a vidéki településen élők életminősége, megszilárdulnak az önellátás alapjai. A fiatalok, gyerekek példát látnak, erősödik a települések megtartó ereje és a helyi közösségi háló.
A Baranya megyei Adorjáson tartott sajtótájékoztatón Langerné Victor Katalin, a Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy a korábbi kiírásokhoz képest megújult pályázat kerete 240 millió forint volt, a támogatás alsó határa 770 ezer, a felső határa 2 720 000 forint. A legfontosabb cél az, hogy a családi porta ne csak lakóhelyet adjon, hanem megélhetési lehetőséget is nyújtson.
Sztojka Attila, a TEF főigazgatója hangsúlyozta, hogy a Családi Portaprogram hozzájárul a társadalmi befogadás erősödéséhez, a munka alapú, helyi együttműködések alakításához. Mérsékli a területi hátrányokat, aktivizálja a családtagokat, a munka révén önbecsülésük növekszik, erősödhet a bizalom a települések lakói között. A Családi Portaprogram a társadalmi leszakadás elleni küzdelem egyik eszköze, amelynek segítségével az egyének öngondoskodása fejlődik – tette hozzá a főigazgató.
A legtöbb pályázatot Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Baranya megyéből nyújtották be. Összesen 59 települési és 86 nemzetiségi önkormányzat nyert, a többi civil, egyházi szervezet, alapítvány, gazdasági társaság.
A nyertesek listája a TEF honlapján tekinthető meg.
